A munkaszerződés

A Munka Törvénykönyvéből:

A munkaviszony létesítése

24. A munkaszerződés

42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.

(2) A munkaszerződés alapján

a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,

b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

43. § (1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.

(2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.

(3) A felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodást munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése esetén kell írásba foglalni.

44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.

25. A munkaszerződés tartalma

45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.

(2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

(3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi.

(4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.

(5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

A MUNKASZERZŐDÉS TARTALMI ELEMEI

  • felek neve és megnevezése (munkáltató, illetve munkavállaló), továbbá a munkaszerződés megkötése szempontjából lényeges adatait (állandó lakcím, székhely, bankszámlaszám stb.),
  • személyi alapbér,
  • munkakör,
  • munkavégzési hely.
 Ezen felül a munkáltató köteles tájékoztatni a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg szóban a munkavállalót:
  • a munkaköri feladatairól,
  • a munkarendről,
  • a munkabér egyéb elemeiről,
  • a bérfizetés napjáról,
  • a munkába állás napjáról,
  • a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásáról, illetve
  • a rendes felmondásra irányadó szabályokról, továbbá ha van, akkor
  • a kollektív szerződésről, a képviselettel rendelkező szakszervezetekről és az üzemi tanácsról (megbízottról).
Ezt a tájékoztatást a munkaszerződés megkötését követő 15 napon belül írásban is köteles megtenni a munkáltató.
A munkaviszony ellenkező megállapodás hiányában teljes munkaidőre, illetve határozatlan időtartamra jön létre. A felek természetesen megállapodhatnak részmunkaidős foglalkoztatásban, illetve határozott időtartamú munkaviszonyban is.
A határozott időt naptárilag vagy más alkalmas módon (pl. valamelyik munkavállaló keresőképtelen állományának időtartamára) meg kell jelölni. Utóbbi esetben a munkavállalót tájékoztatni kell a munkaviszony várható időtartamáról.
A próbaidő
A felek a munkaszerződésben legfeljebb három hónap időtartamú próbaidőt is kiköthetnek a munkaviszony létesítésekor. Ennek célja kizárólag az lehet, hogy a munkáltató meggyőződjön a munkavállaló szakmai alkalmasságáról, illetve a munkavállalónak is legyen lehetősége felmérni a munkavállalás körülményeit. A próbaidő alatt bármelyik fél írásban indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.